2010. március 30., kedd

Melyik pedagógust válasszam?

Úgy alakult, hogy idén a baráti körből sok kisgyermek kezdi meg általános iskolai tanulmányait, így mostanában gyakran találkozok a kérdéssel: Melyik tanító nénit válasszam?
Annyira nehéz döntés. Miért? Mert gyermekünk önmagához, társaihoz és a tanuláshoz való viszonya fog eldőlni az elkövetkezendő néhány évben. Igen, mellékesen megtanul írni, olvasni, számolni is (aki még nem tud), de valóban nem ez a lényeg.
A hozzám fordulóknak konkrét személyre vonatkozó tanácsot nem adhatok (hiszen az ő gyermekükről van szó, nem az enyémről), de átérzem a nehéz helyzetüket. Annyit szoktam csupán mondani, hogy amelyik tanító néniről el tudod képzelni, hogy a gyermekeddel egy hullámhosszon tud lenni, tudnak majd együtt dolgozni. Na igen, ez jól hangzik (és őszintén is mondom), de olykor kevés. Mármint az az egy-két óra kevés, amennyit lát az ember a leendő tanító néniből, s amely alapján döntenie kell.
Persze meg lehet kérdezni más szülőket is a személyes tapasztalataikról, de olykor ez még nagyobb káoszt okoz az ember fejében. Hiszen a gyerekek sem egyformák, a családok sem, aki egyiknek tökéletes, az lehet, hogy a másiknak sok-sok fejtörést okoz majd. És lássuk be a pedagógus is ember. Változik ő is az évek folyamán ilyen vagy olyan irányba. És bármennyire is próbál mindenkit nagyon szeretni az osztályában, ez nem mindig sikerül. Nem is lehet érte hibáztatni, de ha épp a mi gyerekünkkel nem jön ki jól, az bizony nagyon fájdalmas tud lenni.
Ha belegondoltok, az természetes dolog, hogy az ember nagyon szereti a saját gyerekét. Talán sok mindent el is néz neki. Mégis sokszor nagyon-nagyon nehéz szülőnek lenni, jó szülőnek meg különösen, hiszen csak évek múlva tudjuk meg, hogy kb. sikerült-e. A pedagógusnak így még nehezebb a dolga, hisz "idegen" gyerekeket kell szeretnie. Legalábbis meg kell próbálnia, mert ha nem sikerül, azt a gyerek megérzi, és nem fognak tudni együtt dolgozni.
Sokszor mondják nekem a pedagógus kollégák, hogy "Neked könnyű dolgod van, csak egy gyerekkel kell egyszerre foglalkoznod". Igazuk van (kivéve a csoportok esetében), tényleg sokkal könnyebb meglátnom így "az osztály rémében" is a kisangyalt, a szeretni való drága gyermeket. Mert mindegyikükben ott van, csak néha nem könnyű észrevenni. Azt hiszem a mai nagyon magas iskolai követelmények is megnehezítik a pedagógusok munkáját, hiszen a feszített tempó mellett annyira nehéz egy-egy kisgyermeket töviről hegyire megismerni.
Egy valamit biztosan mondhatok: azt a pedagógust semmiképpen ne válasszátok, akivel szemben a legcsekélyebb fennntartásotok is van!
Ha pedig valami oknál fogva bebizonyosodik, hogy a gyermek számára nem az illető pedagógus volt a legmegfelelőbb, akkor az önmarcangolás helyett próbáljatok meg változtatni, mert sokszor a tanárváltás megváltja a gyermeket a szenvedéseitől, és visszatereli életét a boldogság medrébe.
Érzem, hogy ezzel a bejegyzéssel nem tudtam segíteni a döntés előtt állóknak :-(, inkább csak a gondolataimat osztottam meg veletek.
Mindenkinek szívből kívánom, hogy utólag úgy érezhesse majd: Sikerült megfelelő tanítónénit talánia a gyermeke számára!

5 megjegyzés:

  1. Szia! Most találtam a blogodra. Csak azt szeretném kérdezni, hogy van-e valami egyéb tudnivalója annak a szülőnek, aki óvodaválasztás előtt áll? Melyik óvonőt válasszuk?

    VálaszTörlés
  2. Én is most csöppentem ide:)Egy 3 éves kislány anyukája vagyok, ezért engem is egyelőre az óvodai élettel kapcsolatban érdekel mindez, az óvodapedagógussal, ugyanis, ha az iskoláskor meghatározó az óvodáskor ugyancsak...
    A válogatást megnehezíti az hogy párban vannak az óvónők és lehet hogy az egyik tetszik, de a másikkal fenntartásaink vannak.
    Öt évig magam is óvónő voltam, és láttam hogy csodákat lehet elérni ha az ember nagyon szeret egy kicsikét, és láttam azt is, hogy annyira el lehet fásulni...
    Ennek ellenére nekünk két idősebb óvónénire esett a választásunk, egyrészt az óvoda miatt, meg a határozott kedvesség miatt, amire szerintem szüksége van a kislányomnak, aki igen aktív, tevékeny, határozott személy. És azért is mert mindkét nagymama sok száz kilométerre lakik tőlünk, nem árt egy kis nagymama-pótlék:)

    VálaszTörlés
  3. Sziasztok! Nos, szerintem is anyai megérzéseink alapján jó választani, már ha abban a szerencsés helyzetben vagytok, hogy választhattok :-).

    VálaszTörlés