2009. november 27., péntek

Dühös, ordít, csúnyán beszél...


Dóri kérdezett ebben a témában, és a bejegyzése kapcsán eszembe jutott, hogy bizony nálnuk is volt, hogy elhangzott az óvodás gyerekem szájából: "Nem szeretlek! Soha többé nem játszok veled!" - vagy ehhez hasonlók.
Máskor pedig hazahoztak egy-egy csúnya szót az óvodából, és poénból azokat harsogták, vagy éppen dühükben egymásnak kiabálták.
Emlékeim szerint ez az időszak nem tart sokáig, és a legjobb amit tehetünk, hogy nem reagálunk, legalábbis nem túlzottan. A gyerek az "itt és most"-ban él, akkor éppen dühös ránk, és mond mindenfélét. Természetesen szó sincs róla, hogy nem szeret, és lehet, hogy már fél óra múlva ő fog könyörögni, hogy játszunk együtt. Nincs ezzel semmi gond. Ha azonban megsértődünk, és elkezdjük firtatni ezt a "ki nem szeret kit" dolgot, akkor játszmává válhat az egész. (Nagymamák tudnak egyébként halálosan megsértődni, ha teszem azt a fiúunoka nem ad nekik puszit.)
A trágár szavakkal sem érdemes túl sokat foglalkozni, csupán annyit mondani, hogy ez nagyon csúnya szó, mi ezt nem használjuk (Ugye tényleg nem?). Beszélgethetünk vele arról (persze nyugodt állapotában), hogy ha dühös, azt természetesen elmondhatja, beszélhet az érzéseiről (pl. "Nagyon sokat dolgoztam ezzel a toronnyal, és most tönkrement! Piszokul dühös vagyok!), sőt meg is mutathatja mennyire mérges (újságokkal teli papírdoboz rugdalása, párna püfölése, stb.).
Ha túl sokat használja a trágár szavakat, akkor adott helyzetben annyit szólhatunk, hogy "Hogy mondod? Biztosan nem értettem jól... Szerintem ezt el tudod mondani a csúnya szavak nélkül is."
Nagyon fontos szerintem, hogy elfogadjuk, hogy a gyerekeinkben is felgyülemlik a feszültség, és azt valahogyan le kell vezetniük. Nekünk felnőtteknek az a dolgunk, hogy erre olyan módokat mutassunk nekik, amelyek társadalmilag elfogadhatóak. (Emlékeztek a Szaffi c. filmre, amelyben annak az uraságnak egy gőzkieresztő szelep van a fején? Néha nekem is jól jönne egy ilyen :-)))
Egyébként, most, hogy már nagyobbak a gyerekeim, és a suliból is hazahoznak mindenfélét, amiről nem is tudják, hogy mit jelent, most már elmondom nekik ezen trágárságok jelentését is, és így megértik, hogy miért nem kéne azokat használni. Ovis korukban ezt még nem mertem...

9 megjegyzés:

  1. Oviból hazahozott csúnya beszéddel még nem találkoztam (itthon semmi ilyet nem hall), és egyetértek, nem szabad túlreagálni.
    Nálunk szerencsére nagyon jó fej nagyszülők vannak, úgyhogy amikor Anna rossz passzban van, és elküldi őket haza, akkor csak egymásra nézünk, hogy tudjuk, hogy nem gondolja komolyan :-)

    VálaszTörlés
  2. Nálunk sem mennek csúnya szavak, de komolyan, ha mondaná is valamelyiket, igazából nem húznám fel magam rajta. :o) A bátyusoktól már megszoktam.

    Viszont a legkisebb hazahozta az óviból a "nem szeretlek, ha..." kezdetű szörnyűséget. Először köpni-nyelni nem tudtam, másodszorra már viszont kitaláltam a nyerő választ: "Majd megszeretsz!" :o) És bevált. :o)

    VálaszTörlés
  3. Szia! Most tévedtem ide, nagyon örülök, hogy rátaláltam az oldalra!
    Zsófi lányom 4 éves.
    Párbeszéd köztünk:
    -Anya, nem leszek a barátnőd, ha......
    -Tudod, hogy az anyukád vagyok, persze a barátnőd is, de legfőképp az anyukád!
    -Tudom, akkor csak apám lánya leszek!!!

    Nos, erre mit lehet monani???

    VálaszTörlés
  4. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  5. Hát igen, édesek tudnak lenni, ez biztos! :-)))

    VálaszTörlés
  6. Azt hiszem alakul a dolog a fejemben. :) Valami feszültséglevezetőt mindenképpen ki kell találnom, mert tényleg annyira ki tud hozni a sodromból a ronda beszéddel, a követelőzéssel stb, hogy ...na, azt hiszem mindkettőnknek kell valami levezető, nemcsak neki. :)) Az alkalmi süketes bejegyzéssel együtt már kezd megnyugtatóbb lenni a helyzet. :) Köszönöm.

    VálaszTörlés
  7. Hát n egy diák vagyok. Gyakran beszélek csúnyán úgy, hogy tudom a jelentését a szónak pl pedofil állat, geci stb
    nincs vele gondom meg a szüleimnek se persze visszafogommagam és suliban, neten próbálok kultúrált lenni. De én is csak 10 éves vagyok és nagyon jó kapcsolatom van mindenkivel:anya, apa, barik, tanárok. És szerintem ha mindenképp leakarja valaki szoktatni nagyobb gyerekéről ezeket a szavakat akkor tegyenek valahova egy malacperselyt filccel írjon rá olyat pl.: hogy 300 Ft/káromkodás és minden csúnya szónál be kell raknia a pénzt és ha nincs akk valamien büntit kell neki adni. Tudom hogy a magamfajta tizenévesek nem szeretik elveszíteni a zsebpénzüket

    VálaszTörlés
  8. nekem nagy bajom van. A lányom felnőtt ember. Az a helyzet állt elő, hogy kiszolgáltatott helyzetb kerültem. baleset ért, munkaképtelen vagyok, és ő tart el. Ez nekem sem felüdülés. Nehezen viselem a kiszolgáltatottságomat, de nincs választási lehetőségem. vagy eltartanak, vagy a Dunának megyek. Egy ideje olyan dolgokat vág a fejemhez, hogy gyűlöl, dögöljek meg...ezek viszonylag enyhe dolgok azokhoz képest amit apró cseprő események miatt a fejemhez vág. (nem tettem vissza a kést pont ugyan oda, ahol ő hagyta) Egyre rosszabbul érzem magam, a verbális agresszió ellenem egyre növekszik. Rövidesen nincs választásom....véget vetni ennek egyetlen módon tudok...igen, a legsúlyosabbal. Beszélni nem lehet vele, mindenre üvöltéssel, mi több sikítva vagdalja a fejemhez a leg szörnyűbb szitkokat, és én nem értem, hogy mi váltja ki ezt belőle. megjegyzem, nem vagyok se hülye, se leépült...felfogom, hogy mi történik. Vagy ő fog megölni, vagy csak egyszerűen olyan szintre kerülök, hogy nem lesz választásom...

    VálaszTörlés