Testvérek - Külsőre hasonlók, belül egész mások

Mikor kicsik voltak a nagy fiaim, sokszor csodálkoztam azon, hogyan is lehet egy szülőpárnak személyiségét tekintve két ennyire különböző gyermeke. Aztán egyre jobban tetszett, hogy olyan mások, kiegészítik egymást, ill. mindig új-, és újabb felfedeznivalókat rejtegetnek. Így aztán nagy örömmel vártam, milyen is lesz a harmadik kismanónk. Nem csalódtam, természetesen ő is egy külön kis világ, akit fel kell fedeznünk. :-)
Nos, az evését tekintve főleg különc, mert rendkívül bizalmatlan. Ez számomra roppantul új dolog volt, hiszen a nagy tesói jó evők voltak, élvezet volt őket etetni. Az én kis csöppem azonban nem könnyíti meg a dolgomat. Gyümölcsöt például egyáltalán nem hajlandó nyersen megenni (már 17 hónapos). A kertünkben számtalan finom gyümölcs kínálta magát a nyáron, de hiába ettük mi "kétmarokra" a málnát, cseresznyét, epret, őszibarackot, az én kicsim nem kívánta meg tőlünk. Illetve előfordult, hogy odavette a szájához, de valahogy az állaga, a hidegsége, vagy nem tudom mi miatt, de kiköpte mindet. Turmixolva, főzve már megeszi, ez is biztató. Egyébként kenyeret sem eszik, de a tésztát pl. imádja. Szóval okoz fejtörést bőven, de mit tehetnék? Várok, és reménykedek, hogy fog változni a helyzet. És persze ismét leszűröm a tanulságot: minden gyermek más és más! :-)